Több olyan játékos is megfordult a NBAben, akikből elejinte nem néztek ki sokat, ám később mégis meghatározó játékosok lettek. Őket  gyűjtöttem most egy csokorba.

 

1. Carlos Boozer: Boozert a Cleveland draftolta a 2002es drafton, 35. válaszottként. A gyengélkedő Cavsnek új reményt adott, de az első évében nem tudott nagy eredményeket elérni csapatával, bár egyénileg nagyon szépen teljesített. A harmadik idényét már Utahban kezdte, ahol egyre inkább a húzójátékos szerepet kezdte játszani, de több sérülés is összejött, így a kovetkező két szezonjában csak kevés meccsen léphetett pályára. Ötödik szezonjában már 20/10et átlagolt, és mind a mai napig ennek közelében tartja átlagait. A nyáron Chicagoba került egy bajnoki cím reményében, sajnos itt is közbeszólt egy sérülés, de November végén visszatudott térni, azóta 19 pontot és 11 lepattanót átlagol.

 

 

2. Tony Parker: Kicsivel Arenas előtt választotta ki 28. helyen a Spurs. Mint a legtöbb luckypick, ő is csak néhány év után vált meghatározó játékossá, igaz, már az első szezonjában kezdő irányító volt a francia. A segítségével 3 NBA címet zsebelt be a csapat(persze ehhez kellet a Tim Duncan-Manu Ginobili páros is), legutóbb 2007ben, ahol ő lett a döntő MVP is. Abban a szezonban 18.6 pontot átlagolt 5.5 gólpassz mellé. Erejéből és gyorsaságából még nem vesztett, hiszen még csak 28 éves. Idén is meghatározó játékosa a Spursnek, az ő vezetésével idén a San Antonio vezeti az alapszakaszt.

 

 

3. Michael Redd: A dobóhátvédet a Milwaukee draftolta a 2000es játékosbörzén, a 43. helyen. Már az első szezonjában is jól teljesített, de igazán csak a negyedik szezonjában vették észre, hogy bizony egy allstar játékossal van dolguk, ilyenkor már 20 pont felett voltak az átlagai, mitöbb, az USA válogatott keretében is szerepelt. Kétszer is a PlayOffsba vezette csapatát, ám az első körnél tovább sosem jutott. Az utóbbi években több sérülés is betett neki, Idén még nem lépett pályára.

 

4. Monta Ellis: Ellis a 2005ös draft második körének 10. helyén kelt el, Golden State pickként. Első szezonjában nem teljesített kiemelkedően, 6.8 pontot átlagolt, ám csapata meglátta tehetségét, ezért gyorsan felajánlottak egy 67 millió dolláros szerződést 6 évre, amit Ellis természetesen elfogadott. Második szezon hozta el igazán az áttörést számára, hiszen statjaiban hatalmasat fejlődött, 16.5 pontot tudott átlagolni, ami éppen elég volt a MIP award cím elnyeréséhez(3 szavazat döntött közte és Kevin Martin közt). Azóta folyamatosan fejlődik, mára a liga egyik leponterősebb és legterheltebb játékosa, Steph Curryvel és David Leevel karöltve vezeti a Golden State Warriors-t, egyenlőre még nem a PlayOffsba.

 

5.  Gilbert Arenas: Arenast a Golden State Warriors választotta ki a 2001es börzén, 30. picként. Első csapatában nem teljesített rosszul, de ekkor még nem is sejtették Friscoban, mekkora csillagot hoztak el. 2 év Golden State után Arenas a Wizardsba igazolt, ahol rögtön a csapat húzó embere lett. Harmadik Washingtonos szezonjában már közel 30 pontot átlagolt 2 steal és 6 assziszt mellé, valamint a liga egyik legveszélyesebben triplázó játékosa lett. Többször is PlayOffsba vezette a fővárosiakat, de egy konferencia-elődöntő és két első körös kiesésen kívül nem tudtak többet felmutatni. Tavaly egy meccs után fegyvert rántott egy csapattársára egy nézeteltérés miatt, aminek pénzbüntetés lett az eredménye, valamint a szezon végére eltiltást kapott. Idén visszatért, decemberben pedig megvált régi csapatától, és csereirányítóként kötött ki egy trade keretében a Dwight Howard vezette Orlandoban.

 

6. David Lee: Szintén 2005ben draftolták, ő a New Yorkba került 30. picként. Első szezonjában is hasznos játékosnak bizonyult, de csak másodévesként lett meghatározó játékos New Yorkban. Közel fél óra alatt dupla-duplát átlagolt, sőt, a szokásos Rookie-Sophmore meccsen MVPnek választották. Azóta ő is csak javuló tendenciát mutat, tavaly már 20 pontot és 11.7 lepattanót átlagolt, valamint AllStar lett. Nyáron átigazolt a Golden Statebe Ellis és Curry mellé, itt teljesítménye egy kicsit visszaesett, de aggodalomra semmi ok.

 

 

7. Luis Scola: Nagyon hátul, az 56. helyen lett kiválasztva az Argentín csillag a Spurs által, ám ő nem jött át rögtön az NBAbe, csupán 5 évvel később, 2007ben mutatkozott be a Rockets színeiben. "Első" szezonjában 10 pontot átlagolt 6 pattanó mellé, azóta folyamatosan javuló tendenciát mutat, Yao Ming kiestével pedig a csapat egyik húzóneve lett, tavaly pedig karriercsúcs, 44 pontot dobott a Nets ellen.

 

 

 8. Kevin Martin: 26.ként lett kiválasztva 2004ben a Sacramento Kings által. Nem sokat láttak benne akkoriban, hiszen mindössze 10 percet játszott meccsenként, ezalatt 3 pontot és 1 lepattanót összehozva. Másodévesként már-már kezdték felismerni tehetségét, de igazán csak a harmadik szezonja hozta el az áttörést, amikor is 4.3 lepattanó és 2 assziszt mellé 20 pontot átlagolt. De volt ennél is feljebb, hiszen 2008-2009es szezonban már 25 ppgnél járt. Tavaly elcserélték Houstonba, ahol tartja a 20 pont körüli átlagot és sokat segít csapatának.

 

 

 

9. Mo Williams: Az utóbbi évtized legjobb draftján, a 2003ason kelt el Mo Williams, 47.ként. Első szezonját a Utahban töltötte Role Playerként, éppen ezért év végén átigazolt Milwaukeeba, ahol kezdőirányítóként számítottak rá. Második évében 10 pontja mellé 6 asszisztot átlagolt, ami jónak mondható. Milwaukeeban folyamatosan fejlődött, utolsó itt töltött évében már 17 pontot dobott meccsenként. 2008ban átigazolt a James vezette Clevelandbe, egy-két bajnoki cím reményében. Ez volt számára a legjobb szezon, hiszen 18 ppgje mellé nagyot javult tripla- és büntető dobás pontosságában(43,6% és 91.2%). Nyáron elment a csapatból James, a csapat pedig összeomlott. Jelenleg 8-41es mérleggel álló csapatot Monak kellene valahogy elvezetnie, de közbejött egy sérülés, ami több meccsről is kidöntötte. Idén jóval több gólpasszt ad, ami annak tudható be, hogy James nélkül kell irányítania.

 

 

10. DeJuan Blair: Tavaly jött a ligába 2/7ként, de már az első szezonba megmutatta, ő sokra hivatott, hiszen 8 ponja mellé 6.4 lepattanót tudott átlagolni, ezáltal többször is a kezdőben szerepelhetett, ráadásul egy sérülés sem hátráltatta. Idén már oszlopos tagja a kezdő ötnek, pattanózásban és palánk alatti munkában fejlődött, értékes fiatal játékosa az öregedő Spursnek.